Egyik kedvenc visszatérő vitatéma megint fel ütötte fejét cégünknél, amely nem más mint a mérőeszközök kalibráltságának kérdése.
Mit is mondanak a szabványok?
Nos, nem szeretném szó szerint lefordítani a szabvány szövegét, mert azzal gondolom senkinek nem lenne komolyabb problémája. Inkább azt próbálom magyarázni mi áll mögötte.
Az ISO 9001 írja:
7.6 Control of monitoring and measuring equipment
The organization shall determine the monitoring and measurement to be undertaken and the monitoring and
measuring equipment needed to provide evidence of conformity of product to determined requirements.
The organization shall establish processes to ensure that monitoring and measurement can be carried out
and are carried out in a manner that is consistent with the monitoring and measurement requirements.
Tehát:
Szabványi feltétel, hogy egy listát kell vezetni azokról az eszközökről, amelyek befolyásolhatják a termék minőségét az egész gyártási folyamat során. Röviden, amely eszközök mérési adatai a termékről olyan értékeket közölnek ami alapján a gyártási folyamatot szabályozzuk vagy a végterméket minősítjük. Ezt a listát a szervezetnek kell meghatározni! A szervezetnek meg kell határozni az eszközök folyamatos "Monitoring" állapot felkövetésre alkalmazható módszert.
Where necessary to ensure valid results, measuring equipment shall
a) be calibrated or verified, or both, at specified intervals, or prior to use, against measurement standards
traceable to international or national measurement standards; where no such standards exist, the basis
used for calibration or verification shall be recorded (see 4.2.4);
b) be adjusted or re-adjusted as necessary;
c) have identification in order to determine its calibration status;
d) be safeguarded from adjustments that would invalidate the measurement result;
e) be protected from damage and deterioration during handling, maintenance and storage
Meg kell határozni asz eszközök kalibrálási ciklusait. Csak info: Célszerű ha előtte tájékozódunk az eszközök igénybevételéről, kihasználtságáról és ez alapján összeállítunk magunknak egy általános táblázatot a kalibrálási intervallumokra vonatkozóan. Én például egy gumi mátrix-ot csináltam, amivel tudok bizonyos határokon belül ügyeskedni. Eddig minden auditor imádta. Hát még én :-)
Egy példa, a számok hónapokban értendőek.
| felépítés/használat intenzitás | ritkán | általános | állandó |
| Optikai | 48 | 24 | 12 |
| tapintós | 24 | 12 | 12 |
| idomszer | 48 | 24 | 24 |
Ez azért jó, mert némi mozgást enged a ciklusok között. Nyilván jó, hogyha valami felméréssel alátámasztjuk, hogy a mérőeszközök kihasználtsága milyen a termelésben, majd ez alapján besorolhatjuk őket egyénileg. A rendszer elég jónak tűnik nem kell mindig új utasítást írni az eljárásra mert egy elég furmányos gumiszabály van a mátrixba ha elég ügyesek vagyunk!
A szabvány kitér arra, hogy minden esetben a méréseknek amelyekkel eszközt kalibrálunk, visszavezethetőséget kell mutatnia a nemzeti vagy nemzetközi etalonokra. Ha nincs rá etalon akkor a kalibrációs eljárás legyen pontosan dokumentálva.
A további b,c,d,e pontok az eszközök kezelésére vonatkoznak, úgy gondolom magyarázatra nem szorulnak.
Amivel az TS16949 kiegészül:
- Kell MSA (mérőrendszer analízis) -> módszer lehet amit a szervezet meghatároz vagy vevő elfogad.
Az adatgyűjtésre vonatkozóan:
7.6.2 Calibration/verification records
Records of the calibration/verification activity for all gauges, measuring and test equipment, needed to provide
evidence of conformity of product to determined requirements, including employee- and customer-owned
equipment, shall include
⎯equipment identification, including the measurement standard against which the equipment is calibrated,
⎯revisions following engineering changes,
⎯any out-of-specification readings as received for calibration/verification,
⎯an assessment of the impact of out-of-specification condition,
⎯statements of conformity to specification after calibration/verification, and
⎯notification to the customer if suspect product or material has been shipped
Amit kiemelnék, hogy minden a kalibrációs jelentésen lévő olyan érték ami az eszköz specifikációján kívül esik, fel kell jegyezni a eszköz életrajzába. Továbbá ki kell értékelni a hatását ezeknek az értékeknek. Ha nem megfelelő az eszköz, akkor az állásfoglalásról értesíteni kell a vevőt, hogy melyik szállítmányban lehetnek hiba gyanús termékek.
Kivel kalibráltassunk?
Magyarországon korlátozottak a lehetőségek speciális mérőeszközök esetében. A szabvány arra ad lehetőséget ISO 9000 és feljebb akár a TS16949 hogy:
- akkreditált laborokkal kalibráltassunk (NAT akkreditáció mindig előnyben)
- vagy saját laborban ami az iSO17025 -ös elveit követi vagy akkreditált ISO 17025.
- vagy az eszköz gyártója által lehet kalibráltatni aki szintén az ISO17025 elveit követi.
Így könnyen előfordulhat, ha nem találunk olyan labort aki rendelkezik az eszközünk kalibrálásra vonatkozó akkreditáltsággal (lásd. részletező okirat), magát a gyártót kell bevonnunk az eljárásba.
A gyártó általi kalibrációt minden auditor kénytelen elfogadni, főleg ha nincs lehetőség más módon meggyőződni az eszköz képességeiről. Ilyen speciális eset lehet pl. a spektrofotométerek kalibrálása is, amelyet a világon talán csak 3 cég tud gyártani.
Az ilyen esetekben érthető, hogy más laborok nem specializálódtak erre a területre hiszen gazdaságosság szempontjából valószínűleg sosem érné meg.
Saját laborunkban, ha nincs akkreditált ISO17025 tanusítvány, akkor ugyanennek a szabványi feltételeknek kell teljesülni házon belül amit egy másik írásomban fel fogok sorolni.
Üdv
Q-Admin
